2012. február 21., kedd

Hogyan válasszunk légzőcsövet

A légzőcső (sznorkel) egy egyszerű műanyag cső, melynek segítségével úgy lélegezhetünk a felszínen hogy közben nem kell kiemelni a fejünket a vízből. Praktikus dolog, ugyanakkor biztonsági szempontból akkor is fontos felszerelési tárgy, ha történetesen légzőkészülékkel merülünk. Vízfelszínen erős hullámzásban és szélben komoly probléma lehet segédeszköz nélkül lélegezni. Ha egy ilyen helyzetben valamilyen meghibásodás történik a készülékkel, netán elfogy a levegő a palackunkból, légzőcsővel továbbra is könnyebben lélegezhetünk. A felszerelésgyártók természetesen arra törekednek, hogy a dolgunk minél egyszerűbb legyen, ezért aztán a különböző megoldásoknak köszönhetően ma már nem is olyan könnyű eligazodni a sznorkelek között. Nézzük tehát, hogy mire érdemes figyelnünk. 


A légzőcső részei

Legegyszerűbb verziójában a légzőcső egy hajlított cső, aminek az alsó végére csutorát erősítenek. Ezt a csutorát - enyhén ráharapva - tartjuk a szánkban, miközben ajkainkkal körbezárjuk azt. Amikor arcunkat teljesen vízbe merítjük, a cső vége a felszín felett marad, így tovább lélegezhetünk. Használat közben nem kell kezünkkel tartani a csövet, hiszen egy csat, vagy tartó segítségével egyszerűen a maszk pántjához rögzíthetjük.

A légzőcső részei (Cressi California dark)



Nyitott végű légzőcsövek

Ennél a típusnál a csővégződés nyílása enyhén hajlított és teljesen nyitott. Egyszerű és talán a legkönnyebben kezelhető fajta. A nyitott csővég hátránya, hogy a fejünk felett átcsapó vizet gyakorlatilag egyenesen a szánkhoz vezeti. A legjobb ha nyugodt, kevésbé hullámos körülmények között használjuk, illetve akkor, ha nem valószínű hogy víz kerülhet a csőbe. Ha már megtanultuk a módját, akkor viszont ezt a típust a legegyszerűbb vízteleníteni, és mivel nincsenek benne alkatrészek, gyakorlatilag sohasem romlik el.

Hagyományos, nyitott végű légzőcsövek
(Cressi Corsica, Tusa SP-121, Mares Pro Flex, Scubapro Curve)


Félszáraz légzőcsövek

A félszáraz csövek szinte teljes védelmet nyújtanak a becsapódó víz ellen, legalábbis addig amíg nem merítjük a felszín alá. Ennél a megoldásnál a csővégen elhelyezett, speciális réseléssel ellátott különféle műanyag hullámtörők akadályozzák a víz befolyását. Közepesen erős hullámzásban is tökéletesen működnek. Kissé ugyan nehezebbek, mint a nyitott végű csövek, mégis jó választás lehet ha a könnyű légzés és a kisebb tömeg mellett próbálunk elfogadható megoldást találni.

Hullámtörővel ellátott félszáraz légzőcsövek
(Tusa Imprex Hyperdry, Cressi Delta II, Aqualung Buran)


Száraz légzőcsövek

A száraz csövek teljesen megakadályozzák a víz befolyását, még akkor is ha alámerülünk velük. Ebben az esetben a csővégen alkalmazott különféle furfangos szerkezetek egyszerűen elzárják a cső nyílását. Ez a megoldás szükségtelenné teszi a légzőcső tisztításának (víztelenítésének) tudományát a felszínre érkezés után. Elsőre talán nagyszerűnek tűnhet ez a lehetőség, de általában csak a laikusokat hozza izgalomba, a szabadtüdős búvárok inkább fújással tisztítanak. Ellene szól viszonylagos nagy súlya és ormótlansága, illetve az is, hogy alámerüléskor a bennszorult levegő (felhajtóerejénél fogva) kényelmetlenül húzhatja a maszkot. Meglepő módon a búvárok egy része imádja ezt a típust, másik részük viszont szükségtelenül bonyolultnak tartja.

Száraz légzőcső és működési elv
(Aeris Barracuda)


Szelep nélküli vs. szelepes

A szelep nélküli légzőcsövek népszerűek, de megfelelő használatukat tanulni kell. A technika lényege, hogy a csőbe került vizet egy erőteljes fújással kell "kitisztítani", ami így a cső végén távozik. Ez a manőver elsőre nehéznek tűnhet, ám csak némi gyakorlást igényel. Előnye, hogy mivel nincs szelep, nincs is ami tönkremenjen. Egy jó minőségű szelep nélküli sznorkel akár életünk végéig is elkísérhet minket.

Szelep nélküli  és szelepes légzőcső
(Cressi Matrix, Tusa Platina Hyperdry) 


A légzőcsőben elhelyezett szelep(ek) ugyanakkor nagymértékben leegyszerűsítik a csőbe került víz eltávolítását. Ezeket az egyirányú szelepeket a légzőcső alján találjuk. Amikor víz kerül a csőbe egyszerűen kilélegzünk és a víz máris távozik a szelepen keresztül. Így lényegesen egyszerűbb a cső víztelenítése, talán éppen ezért lett az egyik legelterjedtebb típus.


Merev vs. rugalmas csövek

A merev sznorkelek csöve általában teljesen (vagy majdnem) szilárd anyagból készül, ami használat közben is megtartja eredeti formáját. A legtöbb cső úgy van meghajlítva, hogy kövti a fej formáját. Emiatt nagyon kényelmes, ám ha a hajlítás szöge nem passzol a fejünkhöz, akkor kényelmetlenül feszítheti a szánkat, ez pedig hosszútávon fárasztó lesz. Ilyen légzőcső vásárlása előtt ezért érdemes próbát tenni (maszkkal együtt), hogy ellenőrizzük valóban kényelmes-e. Szabadtüdős (légzőkészülék nélküli) merülésekhez ez típus a legjobb választás.

Merev és rugalmas csövek, illetve a kettő kombinációja
(Tusa Sp-121, Cressi Delta I, Cressi Delta II)

A rugalmas légzőcsövekbe egy speciális flexibilis betétdarabot illesztenek, ami a cső merev részét köti össze a csutorával. Az alkalmazott anyagtól függően ez a flexibilis rész lehet jobban, vagy kevésbé rugalmas is. A csúcsminőségű modellek szilikonból készülnek és majdnem minden fejformához jól illeszkednek. A megoldás előnye az, hogy amikor a búvár lemerülés előtt reduktorra vált, a cső rugalmas volta miatt kiegyenesedik és a továbbiakban már nincs a reduktor útjában. Légzőkészülékes merüléshez ezért kiváló választás lehet.


Csutorák

A sznorkeleken különböző típusú és formájú csutorákat találunk. A csúcsminőségű csutorák puha és tartós szilikonból készülnek, ami nem nyomja, vagy vágja kényelmetlenül a búvár száját, továbbá a megfelelően illeszkedő csutora nem feszíti az állkapcsunkat sem. Mivel itt a kényelem a legfontosabb szempont, ezért érdemes előre kipróbálni a kiszemelt modellt, hogy valóban kényelmes-e. Jó tudni, hogy a legtöbb modell esetében a csutora levehető, azaz később is kicserélhetjük egy komfortosabb darabra.




Különböző csutora típusok

A csutora alatt, a cső alsó végénél általában van egy meghosszabbított részt, ahol a csőben visszamaradt kevés víz összegyűlhet anélkül, hogy egyenesen a szánkba ömlene. Ennek köszönhetően nyugodtan belélegezhetünk a következő (víztelenítési) fázishoz.


Rögzítések

A légzőcső maszkhoz történő rögzítését a gyártók szeretik saját szisztéma szerint megoldani. Többségük megfelelően működik és általában lehetővé teszik a gyors le- és fel csatolást is. Arra azért számítsunk, hogy amelyik rögzítés hamar nyílik a parton, az hamar fog nyílni a vízben is. Készüljünk fel rá, különösen amikor hajóról ugrunk vízbe, hogy tartsuk a légzőcsövet kezünkkel is, mert a becsapódás ereje könnyen lesodorhatja rólunk. A jó rögzítési megoldás azt is lehetővé teszi, hogy a kényelmesebb pozíció megtalálásához a csövet elforgathassuk, illetve le-és fel húzhassuk a tartóban.

Rögzítési variációk


A légzőcsövek új generációja

Megszokás kérdése, de annak ellenére hogy a légzőcső életet menthet és a készülékes merüléseknek is kötelező felszerelési tárgya, vannak olyan búvárok akik kényelmetlennek találják a viselését és ezért legszívesebben a parton hagynák. Felismerték ezt a felszerelés gyártók is és megjelentek néhány olyan modellel, amivel kiküszöbölhető a ez a fajta kényelmetlenség.
Például, az Aqualung Nautilus elnevezésű zseb sznorkele használaton kívül összetekerhető, és a saját tartójába illesztve akár a búvármellény zsebében is tárolható. Amikor kivesszük a tartóból, eredeti formájára ugrik vissza és máris használható. Sokan annak ellenére is hasznosnak találják ezt a megoldást, hogy sem szeleppel, sem hullámtörővel nem rendelkezik.

Akár zsebben is tárolható
(Aqualung Nautilus)